A jól tartott és jól fejlett másfél éves csikó általában ló nagyságú, de hosszú lábúnak tűnő, törzshosszúsági, szélességi és mélységi méretei kívánnivalót hagynak, s közepes kondíciójú. Az alacsony másfél éves csikóból megfelelő méretű ló már nem lesz. Elmaradt magassági méretét ezután pótolni sohasem tudja.

Ha a másfél éves csikó alacsony s emellett még telt formát is mutat, széles és mély "formás kis ló", soha nem lesz belőle még közepes nagyságú felnőtt sem, megmarad ilyen alacsonynak.

Előfordulhat az az eset is, hogy igen jól takarmányozták a csikót, de mindig le volt kötve, tétlenségre kárhoztatva.

Az ilyennek a magassági méretei megfelelőek, de az egész egyed alkata puha, petyhüdt, ízületei beszűrődöttek, s végtagjai nem szikárak, izomzata nem kidolgozott.

Ez a puha nevelés szem elől tévesztette, hogy a ló fizikai erejével hasznosít, s mindennél fontosabb a kidolgozott izomzat, az acélos ín és szalag, a kompakt csontozat.

A nagy lovat általában jobban kedvelik, mint a kisméretűt. A szolidabb méret az arabnál, a hobbiból tartott kislovaknál kötelező, a pónik pedig határozottan kicsik.

A modern ügetőfajta is inkább szolidabb méretű. De a többi fajta esetében a nagy lovat kívánják. (Némely fajtánál a gazdasági típus középnagyot és széles formát jelöl.)

Miheztartás végett érdemes átnézni a táblázatot, amely a mezőhegyesi félvér és nóniusz fajták bottal és szalaggal mért marmagasságát mutatja.

Általános szabály, hogy a csikó előbb magasságban nő és másfél év után mélyül, majd szélesedik. Éppen ezért a másfél éves csikó a kifejlett ló arányaihoz szokott szemnek aránytalannak tűnik. Helyes tehát az a gyakorlat, amelyik azt mondja: dönts a csikó sorsáról választáskor, hogy felneveled-e vagy nem, ezután a meghagyottakat etesd és edzetten neveld 3 éves koráig és akkor bíráld el, hogy mi lesz belőle.

Ehhez csak egyetlenegy hozzátennivaló van: ha közben selejtezési hibák lépnek fel a csikón (csökött, elmaradott, csánkpókos, súlyos mozgáshibás, vak), akkor ne tartsuk tovább, hanem mielőbb szabaduljunk meg tőle.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

 Az alábbiakban a jelenleg használatos színjelölést és annak magyarázatát ismertetjük. Fehér színű a ló akkor, ha mind a fedőszőrök, mind a hosszúszőrök kivétel nélkül fehérek.

A valódi fehér színű ló (albínó) bőrében nincs festőanyag. Az ilyen ló fehéren születik, patája viaszsárga, szeme piros, ellenálló képessége csekély. Az ezüstfehér ló bőre és patája palaszürke. Ez a megőszült szürke ló színe.

Fekete színű a ló, ha mind a fedőszőrök, mind a hosszúszőrök feketék. A bőrben van palaszürke színű festőanyag. Élénkebb fényű a hollófekete, tompább a koromfekete. A nyárifekete ló nyáron a has alján, a lábak belső oldalán barna színű, a test egyéb helyein fekete, télen a szőrök hegye az egész testen barnásvörös árnyalatú.

Pej színű a ló, ha a hosszúszőrök és a lábvégek feketék, a fedőszőrök pedig különböző barna árnyalatúak. A bőr palaszürke. Árnyalatai: világospej, aranypej, meggypej, pej (középpej), gesztenyepej, sötétpej. A zöldlábú-vöröslábú pejnek a sörénye és a farka fekete, a lábvége azonban nem.

Sárga színű lovakon mind a hosszú-, mind a fedőszőrök a világossárgától a sötétbarnáig változnak. Külön feljegyzendő, ha a hosszúszőr színe nem azonos a fedőszőrével. Bőrük palaszürke. Megkülönböztetünk: világossárga, aranysárga, sárga (középsárga), vörössárga, sötétsárga, májsárga, agyagsárga és szénsárga színt.

A fakó színű lovak csoportjában közönséges fakónak mondjuk azt, amelynek háta szíjalt, hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre palaszürke, a fedőszőrei valamilyen világosabb fakó színűek. Árnyalatai: Aranyfakó, zsemlyefakó, mogyorófakó és egérfakó. A zsufafakó, gerlefakó és rozsdafakó lovak bőre palaszürke, a hosszúszőrök nem fekete színűek, lábvégük sem fekete és hátuk nem szíjalt. Az izabellafakó lovak bőrében és szarujában nincs festőanyag.

A fekete, a pej és a sárga lovak testén (a fej és a lábvégek kivételével) a színes fedőszőrök között több-kevesebb fehér szőr léphet fel. A színes és a fehér szőrök aránya szerint tűzöttnek, deresnek vagy vércsének mondjuk a lovat.

Tűzött a ló, ha a színes fedőszőrök között kevés fehér szőrt látunk. Van tűzött fekete, tűzött pej, tűzött sárga.

Deres a ló, ha a fehér szőr már jóval több, de a színes még uralkodik. A deres télen sötétebb színű, mint nyáron. Idősebb korban a deres ló mind világosabb színű lesz, mert őszül. Van pej-, sárga-, fekete- vagy vasderes.

Vércse a ló, ha a törzsön 50%-nál több a fehér szőr. Lehet pej-, sárga- és feketevércse, az utóbbit szerecsenfejűnek is nevezik.

Az utóbbi három csoport: a tűzött, a deres és a vércse megítélésekor mindig tartsuk szem előtt a fentiekben már említett kitételt, hogy a fej és a lábvégek kivételével lépnek fel a fehér szőrök.

A fej jegyei: a) orrfolt, b) hóka, c) lámpás fej, d) piszra

e) szárcsa, f) tejfeles száj, g) békaszáj

h) tűzött homlok, i) virág, j) csillag, k) hamvas orrhát, l) orrcsík

A szürke szín a lovon tulajdonképpen a korosodás jele. E lovak ugyanis piszkosfeketének vagy vörösessárgának, barnának születnek, de a kor előrehaladtával fajta, egyed, sőt családi jellegvonás szerint hamarabb vagy később szürkülnek, az egész testen egyre több lesz a fehér szőr. Van egyed, amelyik már csikókorban szürke lesz, viszont olyan is előfordulhat, hogy csak idősebb lókorban szürkül meg.

A piszkosfeketének született szürke szín esetén beszélünk: acélszürkéről, seregélyszürkéről, almázott szürkéről, legyesszürkéről és ezüstszürkéről.

A vörösessárga, barna csikószín után beszélünk: mézszürkéről, almázott mézszürkéről, szeplősszürkéről, pisztrángszürkéről.

Tarka színű a ló, ha nagy fehér foltok színesekkel váltakoznak. A színes foltok szerint sárga-, pej-, feketetarka lovat ismerünk. A párductarkák testén alma nagyságúak a színes foltok. Az agáttarkán a színes foltok szélén 1-2 ujjnyi szürkés keret van. A habostarka lovon a tarkázottság határa és a szín élénksége elmosódott.

A lábon található jegyek: a) sarokvánkosban kesely, sávozott pata, 
b) pártaszélben kesely, viaszsárga paták, c) csüdkesely, d) bokában kesely

e) bokán felül kesely, f) félszár kesely, g) szárkesely, h) harisnyás láb, i) fehér lábú

A lovak leírásában, azonosításában nagy segítségünkre vannak a jegyek. A fejen és a végtagokon előforduló jegyeket az ábrák mutatják.

A sebzések hegszövetéből fehér szőrszálak nőnek ki. Azonosításkor ezeket nem vehetjük figyelembe, mert nagyságuk és alakjuk változhat.

A kor előrehaladtával a szem bolton, a fejen, a faroktövön ősz szőrszálak jelennek meg. A törzsön (váll, felkar), valamint az alkaron és csánkon néha fekete, ún. zebracsíkokat találunk. Szíjalt hátról beszélünk, ha a gerincvonal mentén sötét színű sáv található.

Az almázottságot csak szürke lovaknál jegyezzük fel. Az egyéb színűeken ezek a foltárnyalatok a kondíció javulásával esetleg fellépnek, romlásával eltűnnek. Ezért nem biztos jelek, és figyelmen kívül kell hagyni a szín és jegy leírásakor.

A festékmentes patát viaszsárgának, a festőanyagot tartalmazót palaszürkének hívjuk. Csak sávokban festenyzett a sávozott pata.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

 Ez a csikó életének az a korszaka, amikor általában nem vétenek a csikó fejlődése ellen, s jó a csikó kondíciója és a fejődése is. A kiscsikós kancát mindig úgy helyezzük el, hogy a kiscsikó szabadon (nem lekötve) kedvére mozoghasson körülötte.

Az még senkinek sem jutott eszébe, hogy a szopós csikót lekössék.

Ilyenre gondolni sem szabad, mert hiszen a csikónak, s később a lónak is acélos inakra, kidolgozott izmokra, kemény patára lesz szüksége, s ezek kialakítását csikókortól kell kezdeni.

E téren problémát csak a motorizált élet okozhat, mert a dolgozó kiscsikós kancák csikója forgalmas úton nem követheti szabadon az anyját.

Ugyanis a csikó a tovasuhanó autók után szaladna, vagy éppen elgázolnák azok. A forgalmas úton közlekedő fogat kiscsikóit anyjuk mellé kell kötni. Ezt a csikó hamar megszokja és vígan követi anyját.

A határban, a dűlőutakon azután szabadon kell engedni. Jó, ha az így tartott csikó nyakára csengőt tesznek, hogy a kanca könnyen figyelemmel kísérhesse a csikó hollétét.

A hobbilótartásban a kiscsikó nem okoz gondot, mindig szabadon az anyja körül lehet, csak csikóóvodát készítsünk részére, ahol kedvére zabolhat, szénázhat, így a szopóskori hozzáetetéssel tulajdonképpen három célt érünk el: gyorsítjuk a csikó fejlődését, fenntartjuk a jó erőállapotát, részben kíméljük a kancát, s egyre több táplálék felvételére tanítjuk meg a csikót, ezzel a zavartalan elválasztását készítjük elő.

A kancatejjel tökéletes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátásban részesül a csikó.

A kancatej összetételének változása

Ha a kanca vemhessége alatt karotinban gazdag takarmányozásban részesült, akkor a csikó megfelelő A-vitamin-készlettel jön a világra és a tejben elegendő egyéb vitamin-utánpótlást is kap. A téli csikók esetében megokolt lehet D-vitamin szükséglet kielégítésére 45 NE-t adni. Az A- és D-vitamin-injekciót inkább csak gyógyító célból használjuk. Az esetleges hiányt természetes úton előzzük meg: ehhez segít, ha a kancát jó szénával, zöld fűvel takarmányoztuk. Amelyik kanca ellés előtt a tejét folyatja, annak a csikója a föcstejben nem kap megfelelő vitamint és ellenanyagot, ezeket pótolni kell.

A szopós csikó általában annyi liter zabot fogyaszt naponta, ahány hónapos (vagyis feleannyi kg súlyút), s az öt hónapos kori választásra tehát elfogyaszt 2,5-3 kg zabot, a pónicsikó ennek a fejadagnak a negyedét eszi meg.

Az elárvult csikó takarmányozása. Az újszülöttel akkor a legnagyobb a probléma, ha elárvul. Hasonló nehézség jelentkezhet, ha a csikó szopását nem tűri a kanca, ha beteg csecsű, ha elapadt, ha a tejét folyatja. Ilyen esetekben a föcstej pótlását is meg kell oldani.

A kancatej hígabb és édesebb, mint a tehéntej. Ezért pótláskor 6 dl tehéntejhez 4 dl forralt, majd testmelegre lehűtött vizet adjunk, s literenként 3,5 dkg porcukrot oldjunk benne. Kezdetben napi 4 liter, egy hét múlva 9-10 liter keveréket itassunk a csikóval. Nappal kétóránként, éjjel háromóránként itassuk. Életének első napjaiban 2-3 nyers tojást üssünk a csikó szájába a fehérje, a vitamin és az ásványi anyag pótlása céljából. Egy hónap után a tejkeveréket friss, lefölözött tehéntejjel helyettesíthetjük. A két és fél hónapos itatva nevelt csikó szopásszámát csökkenthetjük a fejadag emelése mellett, és a jó és bőséges abrakolást szorgalmazzuk.

Nem egyszerű az itatásos csikónevelés, ezért merült már régen fel az elárvult csikó anyjának a pótlása. A nagy ménesek, ahol több kanca ellik, úgy rendezkednek be, hogy vagy friss fejőskecskét tartanak a tömeges ellés idejére, vagy nagy tejű hidegvérű igáskancát (kancákat), s az elárvult csikókat ezek alá csapják. Ha több kanca ellik, általában akad közöttük mindig olyan bőtejű egyed, amelyik két csikót is képes felnevelni. Ezek csikaját ikresítik, a kancának pedig megemelik a tejelési pótabrakját. Ezek a természetes nevelési körülmények jelentik a legkevesebb gondot, s így a legeredményesebbek.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

 Nálunk a kisló és póni tartásának nincs nagy múltja. E téren nem volt meghatározó annak a néhány póninak az esete, amelyeket állatkertjeinkben tartottak.

Népünk a pónit is lószámba veszi és annak megfelelően tartja. Ez a magyarázata, hogy gyenge kondíciójú, de még közepes kondíciójú póni sem lelhető, hanem az elhízott, az elkényeztetett állatok a gyakoriak.

A kisló és a póni elhelyezésünknek, tartásunknak az egyik fő gondja, hogy elpuhítva tartjuk és túltápláljuk az állatokat. Az elpuhított, túltáplált állatok szaporasága viszont csökkent. Ha a pónik eredeti hazájukban szokásos elhelyezését vizsgáljuk, azt sokszor mi "kínzónak" véljük.

A legtöbb helyen - még a legzordabb klíma alatt is - a szabadban telel a póni, s takarmányának nagy részét maga keresi meg, s nem ritka, hogy a hó alól vágja ki.

Régebben a pónik naponkénti munkája rendszeres volt, s csak a motorizálás csinált belőlük hobbilovat.

Nagyon is természetes és távolról sem kínzó részére a fészer, esetleg téli hajléknak a karámszerű nyitott alkalmatosság. Még ilyen körülmények között is azt fogjuk tapasztalni, hogy ha mód van reá, s ha a szabadba kimehet, inkább ott tölti idejét.

Azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le a kisló és a póni elhelyezésről, hogy bármilyen elhelyezés, amelyik enyhelyet nyújt számára, megfelelő, s inkább csak arra kell ügyelni, hogy elhelyezési épülete ne fülledjen be (ne legyen túl meleg, s ne legyen páradús).

A természetszerű elhelyezés folyamatossága a lényeges, tehát már ősztől olyan körülmények között legyen az állat, amelyek téli szállását is jellemzik.

Az komoly bajt okoz, ha a meleg istállóból télen kiteszik a szabadba. Ehhez a megrázkódtatáshoz nem készült fel a póni és a kisló szervezete, s így nincs védelmet nyújtó szőrzete sem.

A természetes körülmények között tartott pónit télen se nyírjuk meg, bundaszerű szőrköntöst növeszt, amelyet tavasszal levet. A meleg istállóban tartott póniknak télen is rövid, fényes a szőre. Az ilyen egyedek viszont a téli hidegben könnyen meghűlhetnek, főleg, ha munkában kiizzadnak, és annak végeztével nem kerülnek azonnal meleg istállóba.

Különböző elhelyezés mellett mértük télen a póni szőrhosszát. Fészeres tartásban a háton 50-70 mm-nek, a hason 50-80 mm-nek, a faron 60-70 mm-nek találtuk. A szabadba nyíló ajtójú istálló esetében a háton 45-70 mm, a hason 65-70 mm, a faron 55-65 mm a szőr hossza.

Csak szépséghiba, de nincs semmi következménye, hogy latyakos, sáros időben a has szőre néha kisebb-nagyobb csomókba összeáll. A hatalmas bundát tavasszal levedli az állat. Az egyedek megítélésében és értékelésében csak a hozzá nem értő laikusokat zavarja a téli bunda.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

 Talán nem túlzás szenzációról beszélni, hiszen olyan világsztár lovak csikói, mint akik most Overdose-zal együtt készülnek, korábban elvétve kerültek Magyarországra. Dalakhani, Aga Kán lova, Arc de Triomphe győztes, 2003-ban az év európai lova volt. Manduro, a magyar származású Ullmann báró lova pedig világranglista első volt 2007-ben. Velük együtt érkezett Maktoum sejk Arc de Triomphe győztes Shakee-jának csikója is, akit Mikóczy Zoltán ugyanúgy megérzésből vásárolt, mint Overdose-t. A PannoniaOverdose.hu Jozef Roszivallal, Dózi, és a kiváló vérvonalú csikók trénerével beszélgetett, aki elmondta, hogy már megkezdődött Overdose felkészítése, jelenleg még az állóképesség megszerzésén dolgoznak, márciustól azonban már a formaigazításon lesz a fő hangsúly.

Még tavaly, a szezon kezdetén csábított Magyarországra Mikóczy Zoltán, az ő istállójának lovaival kezdted a munkát, köztük Overdose-zal. Azóta más futtatók is megkerestek...

Akkor 13 lovat hoztam magammal Szlovákiából, és 11 ló maradt rám, akiket korábban Ribárszki Sándor idomított. A szlovákiai lovaknak már csak kis része van meg. Idén 44 lóval kezdem a szezont, ez a magas szám annak is köszönhető, hogy más futtatók is megtiszteltek a bizalmukkal, a Gyolai Racing például 11 lovat adott hozzám tréningbe. Összesen 13 kétéves csikóm van, akik idén kezdik a pályafutásukat.

Ennyi lóval természetesen nem lehet egyszerre munkát végezni, ők kisebb csoportokban, úgynevezett lotokban dolgoznak...

Vannak köztük kiemelt lovak, mint Overdose, vagy Alfkona. Ők egy-egy ilyen csoporttal mennek ki az istállóból a tréningpályára és vissza, de magán a pályán egyedül futnak.

Overdose esetében már jó ideje ez a bevált módszer, amit Mikóczy Zoltán azzal indokolt, hogy ne szokja meg, hogy más ló fut előtte.

E mellett az is lényeges, hogy így nyugodtabb marad, kevésbé idegeskedik, és nem húzza fel magát.

Kiváló vérvonalú csikók kerültek hozzád, talán nem túlzás szenzációról beszélni, hiszen olyan világsztár lovak ivadékai, mint akik most Overdose-zal együtt készülnek, korábban elvétve kerültek Magyarországra.

Angol, francia és lengyel tenyésztésű csikóim vannak, utóbbiak idegesebbek, mintha nem ismernék az embereket, az angolok viszont egészen mások, kitűnnek a többiek közül. A newmarketi December Sale árverésről heten kerültek hozzám. Csak felnyergeljük őket és már dolgoznak is. A Manduro apaságú kanca két és fél hónap alatt hat centit nőtt. Nagyon szép külleműek, jól járnak, ez kifejezetten érvényes a Dalakhani csikóra.

Olyan sztár apaméneket említettél, mintha a Barcelona keretét sorolnád. Manduro, Ullmann báró lova 2007-ben világranglista első volt. Megnyerte a Royal Ascot egyik legnagyobb presztízsű versenyét, a Prince of Wales Stakes-t, majd Párizsban a Prix Foy-t, de utóbbin olyan sérüléssel ért célba, hogy hiába volt az azévi Arc de Triomphe legnagyobb esélyese, már nem indulhatott rajta. Northern Dancer révén Overdose távoli rokona, és az is közös bennük, hogy Andreas Suborics és Christophe Soumillon is mindkettőjüket lovagolta versenyben.

Soumillon Manduro nyergében 2006-ban Ascotban, a Prince of Wales Stakes-ben.


Andreas Suboriccsal 2005-ben Münchenben, egy Listed versenyben.

Dalakhani Aga Kán lova, kilenc startjából nyolcszor győzött, ebből négyszer Group 1-es versenyben. 2003-ban az év legjobb európai lova lett, és neki már az Arc de Triomphe győzelem is összejött. Nála is találunk egy számunkra kedves nevet: valamennyi versenyében Christophe Soumillon lovagolta.

Dalakhani 2003-ban Soumillonnal, Párizsban, a Prix du Jockey Club (Group 1) megnyerését követően.

Ha pedig már a Royal Ascot is szóba került, van egy Dr. Fong csikónk is, aki a Group 1-es St James's Palace Stakes-t nyerte még 1998-ban.

Miért nem szólítod a nevükön őket? Miért csak az apamének csikóiként beszélsz róluk?

Mert még nincs nevük. Úgy is mondhatnánk, még nem lettek megkeresztelve. Csak két hete kaptuk meg a hivatalos papírjaikat, amik még nem lettek átírva. Ezeken a név még üresen áll, csak a származásuk van feltüntetve rajta. A végső döntés az angol méneskönyv illetékeseinek kezében van, mert nekik kell jóváhagyniuk az általunk javasolt neveket. Ez még folyamatban van.

Van a csikók között titkos kedvenc, vagy aki kiemelkedik közülük?

Ilyenkor még korai erről beszélni, ha volna közöttük már most rendkívüli képességűnek tűnő ló, arról babonából sem beszélnék. Persze minden tulajdonos azért vásárol lovat, mert bennük a reményt veszi meg, hogy egy Overdose-hoz hasonló, kiemelkedő tehetségű lóra találjon. Az angliai csikók között azonban akad egy, akinek megvásárlása kísértetiesen hasonlít Overdose vételéhez. Az árverés előtt ugye minden kiszemelt lovat tüzetesen megnézünk, ellenőrizzük a küllemét. Viszont Mikóczy Zoli minden tanács és megbeszélés nélkül vett egy lovat. A büfében voltunk, és Zoli egyszer csak otthagyott bennünket. Negyed órára rá széles mosollyal az arcán jött vissza, és közölte, hogy „leütöttek” neki egy Sakhee csikót. Azt mondta, belső késztetésből vette meg, mint egykor Dózit.

Sakhee a leggazdagabb arab futtató, Maktoum sejk lova. 2001-ben elképesztő, hat hosszas előnnyel nyerte az Arc de Triomphe-ot. Három hétre rá már Amerikában indult a Telivér Világbajnokságnak is hívott Breeders’ Cup legerősebb futamán, a Breeders’ Cup Classic-on, ahol életében először homokpályán futva nyakhosszas második lett. Majd a Dubai versenyszezon legnagyobb versenyén, a ma már 10 millió dolláros összdíjazású Dubai World Cup-on lett harmadik...

Sakhee 2001-ben Párizsban, amikor hat hosszal nyerte Dettorival az Arc de Triomphe-ot.

A Sakhee csikó anyja pedig attól a Zamindartól származik, aki a franciák csodakancájának, a 2008-as Arc de Triompe-ot Soumillonnal nyerő Zarkavának az apja. Továbbá Shakee leszármazottja az a Sakhee’s Secret, akit 2007-ben, a newmarketi July Cup megnyerése után az év sprinterének választottak Európában. Gondolom, elsősorban ez motiválhatta Zolit. Neki viszont van már kiválasztott neve. Ha jóváhagyják, Zolie Walker-nek fogják hívni.

Velük még hónapokat kell dolgozni, mire életük első versenyében elindulhatnak. Lassan pedig Overdose felkészítése is meg kell kezdődjön, csakhogy ilyen szeszélyes időjárásban, amikor egyik héten plusz tíz fok van, a következőn meg jönnek megint a mínuszok, az alagi pálya talajának minősége sem állandó...

Már Overdose-zal, és a több lóval is elkezdtük a munkát. Dózi naponta közel három kilométert vágtázik, igaz nem teljes, hanem úgy 60-70%-os erőbedobással. Ilyenkor ennél több még nem szükséges. Az alagi klíma miatt a téli pálya talaja kevésbé fagy meg. Ha nincsenek hetekig tartó mínuszok, akkor, ha hideg is van, úgy délelőtt 11 óra felé már lehet rajta normálisan futni. Overdose most küllemre is igen jól néz ki, és jól is dolgozik. Most még a kondíciómunka zajlik, azaz az állóképesség megszerzése a fő cél. Márciustól azonban már a formaigazításon lesz a fő hangsúly.