Tusák Nikolett: Western Mennyország

5. fejezet

Ashleigh reggel későn kelt, és ezért sietnie kellett az iskolába. Az első órája osztályfőnöki volt. Ezen az órán mindig Tina mellett ült, ezért reménykedett, hogy Tina nem jön ma iskolába. De amikor megérkezett az osztályterembe, akkor rögtön meglátta Tinát, amint magyarázott valamit az egyik lánynak. Odament a helyére, de úgy tett, mintha észre se venné őket. Viszont Tina megbánta, amit mondott, és biztos benne, hogy ma beszél Ashel a lovardában. A második órájuk testnevelés volt, ahol egész órán kosaraztak, amit Ashleigh ki nem állhatott. Aztán jött a magyar óra, majd két matek. Az órák olyan lassan teltek, mintha örökké valóság lett volna, de ahogy Ashleigh meghallotta a kicsöngetést, rögtön felpattant a székről, és indult kiféle. De nem jutott sokáig, mert Martha néni hirtelen Ash elé állt, és a fülébe ordította, ingerült hangon:

-HOVÁ TETSZIK MENNI, ASHLEIGH KISASSZONY??? – ordította ingerülten a tanárnő.

- Öööö...hát haza. - válaszolta Ash komolyan.

- Kérem szépen, kisasszony! A csengő NEKEM szólt és nem önnek! - mondta felemelt hangon Martha néni. - Visszaülni a helyére! - ordított a tanár.

- Rendben! - szólt Ashleigh.

Martha néni még tíz percig tartotta a matematika órát, és Ash már nagyon ideges volt. Amikor kiengedte őket, Ashleigh iszonyú gyors futásba kezdett, hogy hamar oda érjen a lovardába. Ott is volt fél három után öt perccel, és bement a lovához.

- Szia, pacikám!- köszönt oda Ash Happynek. Happy válaszként nyihogott. Gyorsan felnyergelte és lepucolta, majd kiment vele a pályára, hogy gyakoroljanak. Jött Tina, de Ash nem vette észre. Gyorsan felnyergelte és lepucolta Tina Lokit, majd odaügettek Ashleighez.

- Szia! - köszönt Tina.

- Szia!- köszönt vissza Ash csupán illedelmességből, hiszen fogalma se volt, hogy ki van a háta mögött. Hátranézett Ashleigh, és csak akkor vette észre, hogy Tina és Loki az. Pff...és sóhajtott egyet Ash. Amikor ügetésbe akart váltani Happyvel, Tina gyorsan megszólalt.

- Ne kérlek! Maradj! - mondta gyorsan Tina. - Bocsánatot szeretnék kérni, amiért olyanokat mondtam, amiket nem kellett volna, és tudom, hogy én vagyok a hibás, nem te! - mondta. - Meg tudnál nekem bocsátani? – kérdezte.

- Hát, persze! A legjobb barátnőnek bármikor! - mondta Ash. Azután együtt elügettek, és gyakoroltak, majd később kimentek terepre. Ashleigh örült, hogy kibékültek Tinával, é s Tina is boldog volt. A lányok este hét óráig kint voltak a lovardában, majd utána átmentek Ashleighez, és Tina kilenckor ment csak haza. Ash még tanult, megnézett a tévében egy galopp futamot, és lefeküdt. Tina is tanult, majd utána olvasott. Elaludt, és arról álmodott, hogy ő és Ash megnyerik a Centucky kupát. Majd reggel, amikor Tina felkelt, gyorsan az órára nézett, és megijedt. Hét óra harminc perc. - Elkések az iskolából! - rohant ki a szobájából, és szólt anyukájának.

- Honnan?- kérdezte Katie, Tina anyukája.

- Hát az iskolából. - mondta Tina.

- Ma szombat van, kicsim! Nem késel el sehonnan. - válaszolt nevetve Katie.

- Ja, tényleg! Akkor megyek, és még alszok egy kicsit. – mondta Tina, és visszament a szobájába.

Tizenegy óra huszonhárom percig aludt Tina, és amikor felkelt, rögtön az járt az esze, hogy milyen jó barátok Ashel. Mindig segítettek egymásnak a bajban és igazán számíthattak egymásra. Tina még most is nagyon szégyelli magát a múltkori eset miatt. Azután hirtelen a tévé felé vetette szemeit, és bekapcsolta a sport tévét, ahol szokásosan lovaglás ment. Tina figyelmesen nézte, hogy veszi a ló akadályról akadályra az egyre magasabb ugrásokat. Nagyon profin ugrott a ló, és a lovasa is keményen megdolgozott a győzelemért, tudniillik ez a páros nyert. Tina is elképzelte, ahogy Lokival ugratnak, és sorra nyerik a versenyeket. Valahogy nem tetszett neki. Loki sokkal jobban mutatott western nyereggel és kantárral. Kikelt az ágyból, kikacsolta a tévét, elment reggelizni, felöltözött, megmosakodott, puszit nyomott Katie arcára, majd elment a lovardába.

Ashleigh már régen ott volt, és amíg nem jött meg Tina, nem akarta felnyergelni Happyt, ezért kényeztette őt. Megérkezett Tina, és gyorsan befutott az istállóba,

- Nagyon sajnálom, hogy késtem! Remélem nem haragszol! – mondta lihegve Tina.

- Nem, dehogyis! Semmi baj nincsen! – mondta Ash.

Ashleigh egy levelett szorongatott a kezében.

- Mi az ott a kezedben? Kitől kaptad? – kérdezősködött Tina.

- Áh, csak az egyik barátomtól! – mondta Ash.

- Ja, persze! Akkor nem így ülnél itt! – gúnyolódott Tina.

- Jól van, na! Mike holnapután idejön a lovával, Jazzmanel, mert itt lesz a nagy versenyszezonja a lónak.

- Aha, értem! És elolvashatom? – kíváncsiskodott Tina.

- Persze, nyugodtan! – válaszolt Ash.

Kedves Ashleigh!

Hétfön érkezek Kaliforniába, és képzeld pont a ti ranchotokon szállunk meg! El sem tudtam hinni, mikor meghallottam. Legutoljára 2 hónappal ezelött láttuk egymást, Saratogába. Most is remélem ugyanolyan jó lesz a hangulat! Remélem a kancáddal is jól haladtok, és ha kitalálhatom, már készültök a Centucky kupára. És hogy van a lovad, Happy? Az én Jazzmanam kiváló formában van, Remélem egy edzésén te is ráülsz helyettem, hogy kipróbáld, menyire jó ez a csikó. A barátnöd Tina, hogy van? És a lova, Loki? Ők is készülnek a versenyre? Remélem, minden rendben van a rachon, és nagyon várom már a találkozást!

Ui.: Üdvözlöm a családodat, Happyt, Tinát és Lokit, Akkor 1 hét múlva találkozunk!

Sokszor gondolok rád és sok puszit küldök Kaliforniába az egész családnak és neked:

Mike

- Hát ez fantasztikus! – kiáltott fel Tina, mikor a levél végére ért.

- Igen, az! Rég nem láttam már Miket, és el kellene a segítség Happy körül is. – válaszolt Ash.

- Igen, igen. De, hogy lehet az, hogy engem is említett a levélben? – kérdezte meglepően Tina.

- Nem tudom! Múltkor elég jóba voltatok, és azért udvarias akart lenni! Nem gondolod? – mondta Ashleigh.

- Hát, nekem aztán tök mindegy, hogy beleír vagy nem ír bele a neked jött levélbe! – válaszolt Tina.

- Oké! Szerintem most menjünk ki terepre, hogy fejlesszük a lovak állóképességét! Te mit gondolsz? – kérdezte Ash.

- Te vagy a „tréner”, szóval azt csinálok, amit te mondasz. – mondta viccelődve Tina.

Tudniillik, Ashleigh híres lovas tréner szeretett volna lenni, és ebben Mike is segített neki néha. Azt nem tudta, hogy melyik lovassportágban, mert annak még nem jött el az ideje. Ha ez nem jön be neki, akkor híres zsoké vagy western lovas lesz.

A lányok felnyergelték a lovakat, felültek rájuk, jól meghúzták a hevedereket, és elindultak terepre. Minden volt, amit a lányok csak el tudtak képzelni, de a legtöbbet vágtába vagy galoppba lovagoltak, hiszen az fejlesztette legjobban a lovak állóképességét. Miután nagyon meg voltak elégedve a lányok a lovaik munkájával, úgy döntöttek, hogy a vágta után, elég sokat fognak sétálni. Mivel úgy belemerültek a beszélgetésbe, hogy észre sem vették, hogy a lovak maguktól hazasétáltak, hátukon a lovasokkal. A lányok nevettek egy jó nagyot, majd lenyergelték és lepucolták a lovakat, majd bevitték a bokszukba, ahol várta őket a friss zab és ivóvíz. A lányok még egy darabig ott maradtak a lovaikkal, majd átmentek Tináékhoz, hiszen Ash ott aludt nálunk. A lányok elég későn feküdtek le, de abban biztosak voltak, hogy holnap dél előtt nem fognak felkelni.