Az ellés előtti héten csökkentsük a tömegtakarmányok adagját (5-6 kg-nál többet ne adjunk, a pónik 1-1,5 kg szénát kapjanak). Jó, ha erre az időre jó minőségű, zölden száradt rétiszénát tartalékolunk.

Ekkor és közvetlenül ellés után úgy takarmányozzuk a kancát, mintha beteg lenne.

Könnyen emészthető és kissé hashajtó takarmányozásképpen adjunk neki zúzott zabot, korpát és takarmánylisztet ívós alakban.

A legjobb minőségű réti- és lucernaszénából csökkentett adagot adjunk.

Ellés után egy héttel térhetünk vissza a teljes adagú széna és abrak etetésére.

Az újszülöttek "elsárgulására" (haemoliticus icterusra) különösképpen ügyeljünk - bővebben lásd a betegségeknél.

A kancák bő tejelők. Az alábbi táblázat a kanca tejének napi mennyiségét mutatja, a tejelés hónapjai szerint.

A hidegvérű kancák a megadott értékeknél 20-30%-kal több tejet termelnek. A lótenyésztésben nem törődtek a kancák tejtermelésének növelésével, mégis akad bőven tejelő egyed. A jó utódnevelő kancákat a tenyésztés során előnyben részesítették és főleg annak a kancának fejlődött jól a szopós csikója, amelyik bőtejű volt. Így minden elléskor tulajdonképpen megfigyeléseket gyűjtöttek a kanca tejtermeléséről és szelekciót végeztek.

A kanca csecse kicsi, egyszerre kevés tejet termel, ezért gyakran kell ürülnie, hogy elegendő tejhez jusson a csikó. Ha állandóan a kanca alatt, szabadon van a csikó, akkor sokszor szopik. Vigyázni csak arra kell, hogyha a kanca dolgozik és a csikó nem követheti anyját a munkába, a kanca gyakran térjen haza szoptatni - nem csak egyszer-kétszer fél nap alatt. Arra is ügyeljünk, hogy a munkában felhevült kanca nagyon felszaporodott tejét ne fogyassza mohón az éhes csikó, mert hasmenést, kólikát kaphat, hanem ilyenkor a félig kifejt csecset engedjük szopni.

Hibáztatható az a gyakorlat, amelyik túlságosan elpuhítja a szopós csikót. Az egyhetes csikó előbb percekre, de hamarosan egy-két órára is a szabadban lehet az anyjával munkavégzés alkalmával. Csak az első kivezetéskor kell ügyelni, hogy az anyja mellett maradjon, mert az erős fény és a szokatlan környezet ijesztően hat rá. A szabad levegőhöz szokott csikó egyhónapos kora után akár egész napra követheti anyját a munkában. Hosszú utat tud bejárni a kiscsikó naponta és ez egyáltalán nem hátrányos, sőt előnyös a fejlődésére.

Egy liter kancatej termeléséhez a régi szabvány szerint kell 200 g keményítőérték és 40 g emészthető fehérje. Az újabb energetikai számítások szerint pedig 3,5 MJ (megajoule) DE-t (emészthető energiát) és 48 g nyersfehérjét, illetve 38 g emészthető fehérjét kell a tápanyagban nyújtani a kancának. Az ásványianyag-szükséglet pedig 1 liter tejhez 1 g Ca, 1,5 g P. Tetemes tehát az a többlettakarmány, amelyet a létfenntartó és a munka okozta táplálóanyag-szükségleten túl a szoptatós kancának adni kell a csikó jó fejlődése érdekében.

A kiscsikó a 2-3. héttől már belekóstol anyja abrakjába, szénájába, sőt a lótrágyából is majszolgat. Ez utóbbinak élettani magyarázata és fontossága van, vitamint és hasznos baktériumokat vesz fel így a csikó.

Az egyhónapos csikó részére alakítsunk ki külön abrakoló- és szénázóhelyet, ahová az anyja nem mehet be. Ha ezt nem tesszük, akkor a mohó kancák felfalják a csikók jó abrakját és szénáját. Az elkülönített helyet igen sokféleképpen lehet kiképezni. Nagy ménesekben karámmal elkerített Csikóóvodát alakítanak ki, amelynek függőleges oszlopai között csak a csikó tud bebújni.

Az állásában lekötött kancák csikói az istálló egyik félreeső helyén levő csikózabolóhoz, szénázóhoz szabadon mehessenek - arra viszont ügyeljünk, hogy a kancák ki- és bevezetéskor a csikók abrakját ne habzsolják fel. A csikózabolóhoz úgy szoktathatjuk a csikót, hogy kevés cukrot teszünk eleinte a zab közé. Későbbiekben erre már nincs szükség, mert feleslegesen odacsalogatná a legyeket.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)