Hello^^

Úgy döntöttem,h átalakítom az oldalt!Nem lesz nevelde,mivel senki sem nevel.Megmarad egy ismeretterjesztős oldivá,ahol lesznek versenyek licitek,stb.
Igazából meguntam azt,hogy én mindig jöttem és senki sem nevelt!A nevelőknek adok 1 hónapot,ha nem viszik el a lovaikat akkor sajnálom!Emailon midnenkinek elküldöm a lovait,de többet nem lesz nevelde az oldal!
Szép volt ez az 2 év!!

Kb.2-4 hónap múlva várlak titeket egy új oldallal! ;)

A sportcélú előtréning elengedhetetlen kelléke egy tréningpálya. A "tréningpálya" sokak szemében megvalósíthatatlan nehézségnek tűnik. Éppen ezért a meggyőzőnek hitt érvek puszta felsorolása helyett, kissé részletesebben szükséges az előtréning problémájával foglalkozni.

A lovassportnak eddig főleg a nagyüzemi vagy intézményi rendszerét véltük előremutatónak. Lassan kitűnik, hogy ez élvonalbelit adhat ugyan, de igazi tömeglovassportot nem. Az életszínvonal emelkedése lehetővé teszi az egyéni lovassport kialakulását, és ezt kimunkálatlanul hagyni nagy hiba lenne.

Éppen a legnagyobb tömeget mozgósító, a legkönnyebben megvalósítható lovassport, az ugrósport az, amely a legszélesebb alapon indulhat virágzásnak.

Egyetlen kritikus pontja van: a fedett lovarda, amelynek megvalósítása ma még ugyan nehéznek tűnik. (De csak azért, mert nem ismerjük a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokat, hanem az eddigi próbálkozásaink a túlméretezettség felé irányultak.)

Azokban az országokban, ahol a lovassport virágzik, se szeri, se száma a fedett lovardáknak (az időjárás viszontagságait csak ezekkel lehet kiküszöbölni). Sokféle megoldást láthatunk és ott is vannak szolidabb anyagiakkal rendelkezők, akik élni akarnak ezzel a sportlehetőséggel. Ők úgy oldják meg a problémáikat, hogy többen összeállnak, s építenek a célnak megtelelő pályát.

Az előtréningpálya többféle lehet. A legegyszerűbb a körpálya 150 méter kerülettel. A 3 m-es folyosót két karámfasor határolja (3 m oszloptávval, 60 cm és 150 cm magasan körbefutó karámfával). Az ugrófolyosóba két elmozdítható akadályt tegyünk, kezdetben 40, majd 60 és végezetül 80 cm magasra. A csikó naponta 16, majd 24, s végezetül 32 ugrást végezzen. Ám mindenütt ahol volt előtréningpálya, legelőször azt akarták kipróbálni, hogy milyen magasan tud ugrani a csikó. Ez az, amit sohasem szabad megengedni.

Amint már szó volt róla, az előtréningpálya szelektáló és szervezetfejlesztő. Tehát rendszeresen, legalább 6 hónapon át dolgozzon rajta a csikó. Ha közben látszik, hogy teljesen alkalmatlan az ugrásra, akkor a módszer szelektáló feladatának máris megfelelt. A szervfejlesztéshez pedig folyamatos és tartós gyakorlás kell (nem maximális teljesítményre törekvés).

Nemcsak egy irányban, hanem mindkét irányban fusson és ugorjon a csikó. 6 hónapi tréning után a csikó izomzata olyan tömeges és kidolgozott lesz, hogy hátulról szemlélve szabad szemmel is feltűnik. A tréningidő letelte után különböző ugrókiképzésekbe vehetjük a csikót és könnyű lovas kerülhet rá.

Az előtréningpályával kapcsolatban még annyit kell elmondani, hogy készíthetnek olyat is, amelynek két vége félkör alakú és köztük egy rövidebb-hosszabb egyenes folyosószakasz van. Ezen a pályán egy ember már nem tudja trenírozni a csikót, ide már kettő kell - ezért ez drágább. A körpályán viszont, főleg az első időben, amikor még szokatlan a pálya és elálldogálna a csikó, könnyen lehet közvetlenül, hosszú ostorral biztatni: az ellipszis alakú pályán ez már kissé nehezebb feladat.

A tréninget mindig akadály nélküli sima pályával kezdjük és csak 2-3 vágtakör után tegyük be az akadályt, és azokat vágtában ugorja a csikó. A gyakorlatoztatásnál kiderül a csikó mozgáskészsége, ugrásstílusa, ügyessége, élénksége. Nagyszerű feljegyzés készíthető minderről, amelynek a későbbiekben nagy hasznát vesszük. Az előtréning alatt lovas nélkül mozog a csikó, tehát a lovas esetleges képzettsége, hibája nem ronthatja a csikó genetikailag megalapozott képességét és készségét.

Felmerül a kérdés, hogy a futószárazás pótolhatja-e az előtréning pályán végzett munkát. Több okból azt kell mondani, hogy nem. A futószáron ugyanis állandó behatás alatt tartjuk a lovat, kis körön mozgatjuk, nem nyújtott, nem szabad mozgást végez, állandóan erősen hajlítva van, az ugrások zavartak, az egész munkája meglehetősen természetellenes. A futószárazásnak a maga helyén megvan a jelentősége (lásd később), de sportcélú lovak előtrenírozására alkalmatlan.

A napi tréninget mindenki úgy állítja be, ahogy szabad ideje megengedi. A csikó különben továbbra is a legelőn vagy a karámban szabadon van és a tréning napi 1/2-3/4 órája alatt kerül csak munkába.

Mint minden mozgásnak az előtréningnek is energia-igénye van. Az említett időtartamú munka "zab pótabrakban" kifejezve, 0,5-0,75 kg-os napi fejadagot igényel, amelyet a csikó jó fejlődése érdekében ne feledjünk el napi táplálóanyag-igényen túl megadni.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

Az elmúlt napokban zárult az az aukció, amit a világ legnagyobb internetes árverési honlapja, az E-bay német oldalán tartottak. Mikóczy Zoltán a PannoniaOverdose.hu-nak elmondta, még tavaly ajándékozta lova egyik patkóját az egyik német galopp-portálnak, amikor Overdose a Berlin melletti hoppegarteni tréningtelepen tartózkodott rehabilitáción. Ez a portál pedig jótékonysági árverésre bocsátotta azt, hogy a befolyó pénzből a kölni zsokéiskolát támogathassák. Végül 37 licit érkezett, a patkó pedig 361 euróért kelt el, ami forintra átszámítva szinte pontosan százezer. Ám amikor a vásárló – egy lószállítmányozó cég – értesült az árverés jótékony jellegéről, a vételárat felkerekítette 400 euróra, és elmondta, az a célja vele, hogy a patkót még idén, valamelyik Baden-Badeni lóárverésen újra elárverezteti, szintén jótékony céllal.

Reméljük, hogy Overdose idei teljesítményével még jobban felveri patkója árát, az övéit viszont verseny közben egyszer sem veszíti el.

Az elválasztás a csikó önálló életének kezdete, ezért különös figyelmet érdemel. Eddig mindahhoz hozzájutott a csikó, ami biztosította jó fejlődését. S ha mégis hiányt szenvedett volna, az anyatej átsegítette a nehézségeken. Ez a "biztonsági szelep" a magyarázata, hogy a legritkább esetekben találkozhatunk gyenge kondíciójú, rosszul fejlett szopós csikóval.

Elválasztáskor éppen ettől a legtermészetesebb, legtökéletesebb tápláléktól esik el a csikó, s ezen kívül is folyamatos stressz éri.

A csikóelválasztás művészete: a törésmentes további fejlődés. Ha szopós korban kedvére eszik a csikó - főleg abrakot -, ha választás előtt rövidebb-hosszabb napokon át megvan anyja nélkül, remény van reá, hogy az elválasztást sem sínyli meg.

A csikóelválasztás két útja között választhatunk: az egyik a fokozatos, a másik az átmenet nélküli, hirtelen elválasztás. Az első ajánlható, mely ugyan több gondosságot kíván, de megéri, mert a csikó szinte észrevétlenül szokik el az anyjától.

Ennek a módszere: az enni jól megtanult 4 hónapos csikót kötőfékfejhez szoktatjuk, majd kötőfékszáron vezetgetjük is. Rövid időre - főleg az abrakoló feltöltésekor - le is kötjük. Majd fél-fél napra távol tartjuk az anyjától, de nem lekötve, hanem szabadon. Sikeresebb ez a módszer, ha van még egy csikónk, avagy több csikó csoportba verődve éri meg ezt a kort. Az 5 hónapos csikót végleg elválasztjuk az anyjától.

A nagyüzem fél vagy egy hónap korkülönbséggel kétszer választ csikót, amikor a kancafogatok a csikók új helyén "ottfelejtik őket". Csoportban a csikók hamar elfelejtik anyjukat, és a futóistállóban, majd a karámban is eljátszódnak. Eredményes, jó szokás - s ezért csak javasolni lehet a bevezetését -, hogy a választott csikók közé nyugodt, kiöregedett, csikót tűrő kancát tesznek. Ez amolyan "nagynéni" szerepet tölt be, jelenléte megnyugtatólag hat a csikókra, együtt tartja, vezeti őket, s hamar megtanítja legelni is.

Az 1-2 csikót választó kistenyésztőnek nehezebb a dolga, mert az lenne jó, ha az elválasztott csikó legalább egy hónapon át ne találkozna az anyjával. Ezalatt a csikó feledi az anyját, a kanca pedig elapaszt. Ha másképpen nem lehet különválasztásukat elérni, akkor a csikót le kell kötni, vagy külön bokszban, karámban elhelyezni, de úgy, hogy semmiképpen se tudjon az anyjához jutni és szopni. Ugyanis mindkét fél keresi a találkozás lehetőségét és főleg a bőtejű kancák, akár hónapokon át szoptatnák csikójukat, pedig már esetleg újra vemhesültek is.

Az elválasztott csikót bőségesen abrakoljuk. Takarmányadagjának összeállításakor a következő szabályt kövessük.

A csikó takarmányozásában meghatározó táplálék koronként:

• szopós korban - tej,
• választott korban - abrak,
• növendék korban, másfél évig - abrak, jó minőségű széna, gazdag legelő,
• növendéknek - széna, legelő, kevés abrak.

Választáskor 4-5 liter tejtől esik el a csikó. Ennek táplálóanyag-mennyiségét csak abrakkal lehet pótolni. Téves az a gyakorlat, amely nagyobb mennyiségű szénát vagy zöldtakarmányt ír elő a választott csikónak. Ezekből a nagyobb adagot a választott csikó nem tudja megenni. A jó minőségű szénából 2-2,5 kg-nál többet képtelen elfogyasztani, ezért abrakkal kell etetni. Az abrakból a zabot kedveli a legjobban, de téves az a szemlélet, hogy csak zabot fogyaszthat. Az árpa ugyancsak kedvelt abrakja, esetleg a kettőt keverve adjuk. Abrakból a melegvérű választott csikók átlagosan 3-4 kg-ot (az angol telivérek 5-6 kg-ot), a hidegvérű fajták csikói vegyes abrakból 2-3 kg-ot, a pónik csikói 0,5-1 kg-ot kapjanak. Az élénk vérmérsékletű, igényes fajták (angol telivér, magasvérű félvér) csikói ebben a korban kaphatnak tehéntejet vagy 20-40 dkg tejport.

Választásig bőséges táplálóanyag-ellátás mellett sem fogyaszt sok takarmányt a csikó. Úgy számíthatunk, hogy az anyatej mellett elfogyaszt még:

• 2,0-2,5 q zabot (vagy zab- és árpakeveréket),
• 1,0-1,5 q lucernaszénát (vagy feles arányban lucernát és rétiszénát).

A csikótápokat teljessé teszik a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezeket premixek formájában a gazdasági abrakhoz mi is hozzáadhatjuk. Az etetett széna, ha lehet, felerészben lucerna és felerészben rétiszéna legyen. Mondani sem kell, hogy a legjobb szénát ebben a korban adjuk.

A választott csikó szokja meg a legelőt, a legelést. A tavaszi csikó őszi legelőre választódik, az őszi csikó viszont választása után egy teljes legelési idényt kihasználhat. Ha választás után nem szoktatjuk legeléshez, úgy csak egy év múlva kerül legelőre és nagyon rosszul használja ki azt, mert így keveset tud legelni, és ennek a fejlődése vallja kárát. Pedig nagyon fontos a csikók bőséges takarmányozása és stresszmentes fejlődése, mert:

• kifejlett kori magasságának féléves korban elérheti 70-75%-át,
• kifejlett kori magasságának egyéves korban elérheti 85-88%-át,
• kifejlett kori testtömegének a melegvérű egyéves 60-65%-át éri el,
• kifejlett kori testtömegének a hidegvérű egyéves 65-70%-át éri el.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)

Ez az írás azoknak a gazdasági (félig gazdasági) fajtáknak a két és féléves fajtatiszta vagy keresztezett csikóira vonatkozik, amelyek közül sportcélú eladásra is kerülhetnek

Tehát idetartozik a lipicai, a mezőhegyesi félvér, a nóniusz fajta. (Nem szabad elhallgatni, hogy az itt tárgyalandó elvek és módszerek hasznosak lehetnek a sportcélú fajták (kisbéri félvér, gidrán stb.) csikóinak előtrenírozására is.)

Amikor még nagy legelőkön tartották a lovat, amikor a csikó órákig megszaladhatott és mégsem ért kárba, akkor nem kellett arról beszélni, hogy naponta mennyit és milyen jármódban mozogjon. Ez volt az a korszak, amikor a magyar ló keménységével, kitartásával világhírt szerzett.

Ma már nincsenek nagy legelők, és az eddig leírtak arról győzhetik meg az olvasót, hogy milyen pótlólagos megoldásokkal lehet mégis egészséges, munkabíró lovat nevelni. A nagy méneseknek minden csikónevelési utasítás a napi munkarendben leírt, bizonyos mozgást, jártatást jelent. Ez elengedhetetlen a mozgásszervek tartósságához.

A kistenyésztőnek (egyéni, háztáji, egyesületi, szövetkezeti) javasoljuk, hogy a szabadban lehetőleg gyepen nőjön fel a csikó. Soha ne lekötve töltse napjait, hanem kisebb-nagyobb bekerített szabad helyen mozogjon. Ha módját ejthetjük, a kiadós mozgásra is kerüljön sor - legalább naponta egyszer.

Ennek sokféle módja lehet, a leleményes gazda megtalálja a megfelelő megoldást (tágas udvarban szabad futkározást, kocsi után kötést s a dűlőúton, földeken szabadon engedést stb.). Hacsak lehet, társulati, szövetkezeti legelőre járassuk a csikót.

A kettő és féléves csikó közben jól fejlett, jó kondíciójú, erejének teljében levő, ígéretes lóvá lesz, ha az elkövetkező félév, háromnegyed év alatt ehhez hozzásegítjük. Pontosabb eligazodás végett ekkor különbséget kell tenni a nevelés mikéntjében, a jövő célja szerint.

Ha nincs különleges célunk a csikóval, akkor az eddig elmondottak szerint tartsuk tovább hároméves, hidegvérű csikókat kettő, kettő és féléves korukig, amikor vagy eladjuk, vagy igás munkára fogjuk. Viszont ha eredményes sportlóvá kívánjuk fejleszteni, akkor ehhez hozzá kell segítenünk, mert nem elég a genetika, nem elég a jó tartás, takarmányozás, hanem a csikó szervezetét, testi felépítettségét ahhoz a sporthoz kell alakítani, amelyben nagy teljesítményt várunk tőle. Nem véletlen tehát, hogy az angol telivér és az ügető csikókat ekkor már a versenypályán trenírozzák.

A sportcélra szánt csikókat olyan előtréningbe kell venni, amely nemcsak edzi a tüdőt, a szívet, az izmokat, hanem a mozgáskészségben, az aktív és passzív helyváltoztatási szövetekben, szervekben a célnak megfelelő módosulást eredményez. S ez a módosulás fokozható, és pozitív összefüggésbe kerül a későbbi teljesítménnyel.

Mit várunk a sportlótól:

• engedelmes, könnyen kezelhető,
• figyelmes (tanulékony, intelligens),
• jó ugrókészségű,
• képlékeny (fordulékony) legyen.

Hogy ezeknek a feltételeknek megfelel-e és mennyiben a csikó, azt az előtréning alatt tudhatjuk meg, és akkor nyílik mód arra is, hogy tulajdonságait továbbfejlesszük.

Az előtréning szelektáló és szervfejlesztő. A múltban nem törődtünk a sportcélú csikók előtréningjével, mert a sportcélú kiválogatást vagy a hadsereg (nagy létszámú remonda közül), vagy a sportklubok (egy-egy nagy tenyészet, intézmény állományából) végezték.

Az egyéni sportolónak nincs módja, hogy nagy létszámú növendéket tartson, arra sincs módja, hogy kipróbáláskor sok egyedet vásároljon fel. Ha a sportoló maga tenyészt, akkor az 1-2 csikóját eredményes sportlóvá kívánja trenírozni. Ha veszi a hároméves nyers csikót, akkor meg olyan garanciát vár, hogy esetleg magasabb vételár mellett, de kevés egyeddel, s nagyobb biztonsággal jó versenyeredményt érjen majd el.

Az előtréninget a lóhasználat új módja veti fel, ezt a tenyésztőnek érdemes ismerni és saját, jó felfogott érdekében élni vele.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)