A sportcélú előtréning elengedhetetlen kelléke egy tréningpálya. A "tréningpálya" sokak szemében megvalósíthatatlan nehézségnek tűnik. Éppen ezért a meggyőzőnek hitt érvek puszta felsorolása helyett, kissé részletesebben szükséges az előtréning problémájával foglalkozni.

A lovassportnak eddig főleg a nagyüzemi vagy intézményi rendszerét véltük előremutatónak. Lassan kitűnik, hogy ez élvonalbelit adhat ugyan, de igazi tömeglovassportot nem. Az életszínvonal emelkedése lehetővé teszi az egyéni lovassport kialakulását, és ezt kimunkálatlanul hagyni nagy hiba lenne.

Éppen a legnagyobb tömeget mozgósító, a legkönnyebben megvalósítható lovassport, az ugrósport az, amely a legszélesebb alapon indulhat virágzásnak.

Egyetlen kritikus pontja van: a fedett lovarda, amelynek megvalósítása ma még ugyan nehéznek tűnik. (De csak azért, mert nem ismerjük a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásokat, hanem az eddigi próbálkozásaink a túlméretezettség felé irányultak.)

Azokban az országokban, ahol a lovassport virágzik, se szeri, se száma a fedett lovardáknak (az időjárás viszontagságait csak ezekkel lehet kiküszöbölni). Sokféle megoldást láthatunk és ott is vannak szolidabb anyagiakkal rendelkezők, akik élni akarnak ezzel a sportlehetőséggel. Ők úgy oldják meg a problémáikat, hogy többen összeállnak, s építenek a célnak megtelelő pályát.

Az előtréningpálya többféle lehet. A legegyszerűbb a körpálya 150 méter kerülettel. A 3 m-es folyosót két karámfasor határolja (3 m oszloptávval, 60 cm és 150 cm magasan körbefutó karámfával). Az ugrófolyosóba két elmozdítható akadályt tegyünk, kezdetben 40, majd 60 és végezetül 80 cm magasra. A csikó naponta 16, majd 24, s végezetül 32 ugrást végezzen. Ám mindenütt ahol volt előtréningpálya, legelőször azt akarták kipróbálni, hogy milyen magasan tud ugrani a csikó. Ez az, amit sohasem szabad megengedni.

Amint már szó volt róla, az előtréningpálya szelektáló és szervezetfejlesztő. Tehát rendszeresen, legalább 6 hónapon át dolgozzon rajta a csikó. Ha közben látszik, hogy teljesen alkalmatlan az ugrásra, akkor a módszer szelektáló feladatának máris megfelelt. A szervfejlesztéshez pedig folyamatos és tartós gyakorlás kell (nem maximális teljesítményre törekvés).

Nemcsak egy irányban, hanem mindkét irányban fusson és ugorjon a csikó. 6 hónapi tréning után a csikó izomzata olyan tömeges és kidolgozott lesz, hogy hátulról szemlélve szabad szemmel is feltűnik. A tréningidő letelte után különböző ugrókiképzésekbe vehetjük a csikót és könnyű lovas kerülhet rá.

Az előtréningpályával kapcsolatban még annyit kell elmondani, hogy készíthetnek olyat is, amelynek két vége félkör alakú és köztük egy rövidebb-hosszabb egyenes folyosószakasz van. Ezen a pályán egy ember már nem tudja trenírozni a csikót, ide már kettő kell - ezért ez drágább. A körpályán viszont, főleg az első időben, amikor még szokatlan a pálya és elálldogálna a csikó, könnyen lehet közvetlenül, hosszú ostorral biztatni: az ellipszis alakú pályán ez már kissé nehezebb feladat.

A tréninget mindig akadály nélküli sima pályával kezdjük és csak 2-3 vágtakör után tegyük be az akadályt, és azokat vágtában ugorja a csikó. A gyakorlatoztatásnál kiderül a csikó mozgáskészsége, ugrásstílusa, ügyessége, élénksége. Nagyszerű feljegyzés készíthető minderről, amelynek a későbbiekben nagy hasznát vesszük. Az előtréning alatt lovas nélkül mozog a csikó, tehát a lovas esetleges képzettsége, hibája nem ronthatja a csikó genetikailag megalapozott képességét és készségét.

Felmerül a kérdés, hogy a futószárazás pótolhatja-e az előtréning pályán végzett munkát. Több okból azt kell mondani, hogy nem. A futószáron ugyanis állandó behatás alatt tartjuk a lovat, kis körön mozgatjuk, nem nyújtott, nem szabad mozgást végez, állandóan erősen hajlítva van, az ugrások zavartak, az egész munkája meglehetősen természetellenes. A futószárazásnak a maga helyén megvan a jelentősége (lásd később), de sportcélú lovak előtrenírozására alkalmatlan.

A napi tréninget mindenki úgy állítja be, ahogy szabad ideje megengedi. A csikó különben továbbra is a legelőn vagy a karámban szabadon van és a tréning napi 1/2-3/4 órája alatt kerül csak munkába.

Mint minden mozgásnak az előtréningnek is energia-igénye van. Az említett időtartamú munka "zab pótabrakban" kifejezve, 0,5-0,75 kg-os napi fejadagot igényel, amelyet a csikó jó fejlődése érdekében ne feledjünk el napi táplálóanyag-igényen túl megadni.

(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)