A huszonkét éves Kovács Vanda egy tizennégy órás sivatagi távlovagló versenyt teljesített nemrég Abu Dhabiban: 132-en indultak, de csak 50-en fejezték be a versenyt, a győztest pedig elkapták doppinggal. Az interjúban most elmondja, lehet-e fogyni vagy izmosodni lovaglással, hobbilovasok is nekivághatnak-e a versenyeknek, vagy hogy mennyire elérhető sport a lovaglás.

Hogyan kerültél kapcsolatba a lovaglással?

Édesanyám párja távhajtó, általa ismertem meg. Nagyon szeretem az állatokat, kiskorom óta lelkesedtem értük, és nagyon örültem, amikor kilenc-tíz éves koromban megtanultam lovagolni.

Utána egy híres arablótenyésztőtől, Parti Imrétől kaptam ajándékba egy lovat, akivel a versenyen is indultam, Ahmed P-t. Már nyolcadik éve versenyzik ez a ló, most terveztem, hogy lassan nyugdíjba küldöm, de olyan jól vette az akadályokat, hogy még lehet, hogy korai lenne.

Hogy kerültél az Abu Dhabi versenyre?

A 2012-es belgiumi junior Európa-bajnokságon ketten tudtuk befejezni a csapatból a versenyt, és az én eredményem lett a jobb. Ide Európa- vagy világbajnokságon indult versenyzők közül válogattak, az FEI-ranglistán pedig nekem volt a legtöbb pontom, és mint megtudtam, az előző évektől eltérően most sok juniort hívtak. Ez volt az egyik legfontosabb szempont. Minden költséget ők álltak, kivéve, hogy a lovat nekünk kellett kiszállítani Hollandiába, ahonnan repültünk.

Mit érdemes tudni erről a versenyről?

Európaiaknak nagyon nehéz, többek közt a hőmérséklet miatt. A lovaknak is nagyon megterhelő, hogy ebből a hidegből a forróságba kerülnek. A versenyzők ezért vagy 'lesz, ami lesz' alapon állnak hozzá, vagy úgy, mint én, megpróbálnak arra menni, hogy végigcsinálják. Az volt a célom, hogy a 14 km/h átlagsebességgel jogosultságot szerezzek az idei felnőtt Európa-bajnokságra, és ez sikerült is. Ezenfelül pedig, hogy a ló egészséges maradjon.

Mennyire fárad el a ló, és mennyire a lovas?

A szokás az, hogy például egy 120 kilométeres verseny után tizenkét napot pihennek a lovak.

Az állatorvosok 30 kilométerenként látják az állatot, mert kábé annyi egy kör, úgyhogy ez maximálisan kontrollált.

Nekem ez volt életem első 160 kilométere. 120-at már sokszor mentem, ott tudtam, hogy mire számíthatok, hogy mikor van holtpontom, hogyan tudok átlendülni. Nagyon elfáradtam, az utolsó kört már úgy tettem meg, hogy nem is emlékszem rá.

Hogyan készülsz egy versenyre?

Hétköznapokon iskolában vagyok, ilyenkor jártatógépen megy a ló, hétvégente viszont amennyit tudok, annyit megyek rajta. Minél többet tudunk lovagolni, annál jobban mennek a versenyek. Leginkább terepen szoktunk edzeni a Váli-völgyben. Itt ismerek köröket, van, amelyik tíz, húsz vagy harminc kilométeres, és ezeket szoktam váltogatni. A lényeg a fokozatosság. A lovagláson kívül egyébként konditerembe szoktam járni, ott futok is, és súlyzós edzést is csinálok.

Az amatőrök vagy hobbilovasok hogyan kerülhetnek közelebb a sportághoz?

A hobbilovasok számára ez a sportág elérhetőbb szerintem, mint a többi. Nyilván azért nehéz úgy szerepelni, hogy ott legyen valaki a top ötben vagy tízben, de ebbe a legkönnyebb belekóstolni. Aztán utána úgy is mindenki eldöntheti még, hogy áldoz-e még rá energiát, szabadidőt, pénzt, hogy komolyabban űzze. A kritériuma az arab ló, mert bármilyen fajtával ezt nem lehet csinálni. Van kivétel, de a beugró, hogy valamilyen arab fajtájú lovunk legyen, mert ők a legszívósabbak.

Fogyásra, vagy izmok felszedésére alkalmas a lovaglás?

Az biztos, hogy hat a szervezetre, ez azért elég jelentős fizikai megterhelés, főleg az első időszakban. A combizmokat és a derékizmokat erősen igénybe veszi, meg azt szokták mondani, hogy ha valakinek rossz a tartása, arra jó egy kis lovaglás, de komolyabb panaszok esetén nem javasolt, mert nagyon megterhelő.

Alakformálásra alkalmas ugyan, de nem ezért ajánlanám elsőként. A lovaglásnak mentálisan is nagyon jó hatása van: egyrészt a természetközeliség miatt, másrészt mert a lónak is megvan a kisugárzása.

A lovaglás hozzáférhető mindenki számára, vagy inkább a tehetősebbek kiváltsága?

Általában, ha nem kérik meg az árát, az a minőség rovására megy. Ahol nagyon olcsó, ott nem olyan lovakat, vagy nem olyan képzést fog kapni a lovas, ami hosszú távon jó lenne. Ha valaki beéri azzal, hogy csak ül a lovon, és sétálgat vele a természetben, akkor annyira nem hiszem, hogy hozzáférhetetlen lenne, de tény, hogy nem egy olcsó dolog, pláne, ha valaki saját lovat akar. Ebben az esetben a tartásának az összege  havi harmincezertől csillagos égig emelkedhet.

Milyen felszerelés kell?

Elengedhetetlen a nyereg, a kantár, és a nyeregalátét. Ezeket már egészen kedvező áron is be lehet szerezni, de a határ persze itt is a csillagos ég. Egy nyereg kábé 50.000 forint, a sima bőr lókantárak 10.000 körül vannak. A kobak még mindenképpen ajánlott, életet menthet, a fiataloknak és a felelősségteljesebb felnőtteknek egy gerincvédő sem árthat. A legtöbb lovas szakághoz valamennyire igazodnak a nyergek és a kantárok, így rengeteg típus van belőlük.

A sivatag királynője

Kovács Vanda huszonkét éves, 1991-ben született Tatabányán, Győrben tanul a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az Apáczai Csere János karon lovasrekreáció szervezőnek. Egyelőre úgy néz ki, hogy ezzel fog foglalkozni, de még nem határozta el magát véglegesen. Szinte minden érdekli például, ami sporttal kapcsolatos: úszni hatéves korában kezdett, azt tizenhárom-tizennégy éves koráig csinálta, utána futott is, biciklizett, síelt és jégkorcsolyázott is időszakosan.

Forrás: lovasok.hu